A telep�l�s hat�r�ban tal�lhat� a 11. sz�zadi kir�lyi vad�szkast�ly, amelyet III. B�la kir�ly az �ltala 1184. m�jus 27-�n alap�tott pilisi cisztercita ap�ts�gnak adott. Gerecze P�ter kezdte meg a romok felt�r�s�t 1913-ban, majd az 1960-as – 1970-es �vekben Gerevich L�szl� t�rta fel az ap�ts�g maradv�nyait tejes eg�sz�ben. Ebben a monostorban temett�k el II. Endre kir�ly 1213. szeptember 28-�n meggyilkolt feles�g�t, Gertrudis kir�lyn�t. A trag�di�t Katona J�zsef B�nk b�n c�m� dr�m�j�ban dolgozta fel. A templom �s a hozz� tartoz� kolostor a tat�rj�r�s �s t�r�kd�l�s idej�n megsemmis�lt.

A helys�g �jratelep�t�se M�ria Ter�zia idej�n kezd�d�tt meg. Ekkor felvid�ki szlov�kok, �s n�met telepesek �rkeztek ide. A ter�let a p�losok tulajdona volt, akik a telep�l�st Szentkeresztnek nevezt�k el, amely az id�k sor�n a Pilis k�zels�ge miatt „Pilisszentkereszt” lett. A ma is l�that� barokk st�lus� templom a p�los aty�k vezet�s�vel 1766-ra �p�lt fel, �s a Szent Kereszt titulust kapta. 22 m magas tornya csak 1803-ra k�sz�lt el.

1945. janu�r 9-�n t�bb, m�s ir�nyb�l ind�tott sikertelen k�s�rlet ut�n a n�metek p�nc�losok t�mogat�s�val megk�s�reltek a szovjet csapatok �ltal k�r�lz�rt Budapestre bejutni Esztergom ir�ny�b�l Pilisszentl�lek-Pilisszentkereszt-Pom�z ir�ny�ban. 11-�n v�res harcok k�zben elfoglalt�k Pilisszentkeresztet �s tov�bb nyomultak Pom�z fel�, ahol v�g�l is Hitler parancsa meg�ll�totta �s visszavonul�sra k�nyszer�tette a t�mad�kat. A p�nc�los �k a t�mad�s le�ll�t�sakor 17 km-re k�zel�tette meg a f�v�rost.

L�tnival�k:

• A pilisi cisztercita kolostor �s k�polna romjai (13. sz�zad) – A 16,5 hekt�r kiterjed�s� kolostortelepet a telep�l�st�l 1 km-re nyugatra kett�s fal vette k�r�l. A templom kb. 60 m hossz� lehetett �s francia korai g�tikus st�lusban �p�lhetett. Gertrudis kir�lyn� s�rj�nak t�red�kei a Magyar Nemzeti Gal�ri�ban tal�lhat�k.
  
• R�mai katolikus templom (barokk st�lus�, 1757)
  
• Kakas-hegyi vad�szh�z
  
• Vas-kapu sziklabord�ja
  
• �rd�glyuk barlang
  
• Zsiv�ny-barlang sziklacsoportja
  
• Dobog�-k� (700 m, a Visegr�di-hegys�g legmagasabb pontja)
  
• Dobog�k�, E�tv�s L�r�nd mened�kh�z, jelenleg Turistam�zeum
  
• Szurdokv�lgy. A Dera-patak v�lgye a k�zs�g alatt, tan�sv�ny a helyi fl�ra �s fauna magyar�zat�val
  
• Szentk�t. Fest�i forr�s kis szabadt�ri olt�rral. Zar�ndokhely.
  
• Szlov�k t�jh�z
  
• M�sz�get� kemence a 19. sz�zadb�l.