A telepls hatrban tallhat a 11. szzadi kirlyi vadszkastly, amelyet III. Bla kirly az ltala 1184. mjus 27-n alaptott pilisi cisztercita aptsgnak adott. Gerecze Pter kezdte meg a romok feltrst 1913-ban, majd az 1960-as – 1970-es vekben Gerevich Lszl trta fel az aptsg maradvnyait tejes egszben. Ebben a monostorban temettk el II. Endre kirly 1213. szeptember 28-n meggyilkolt felesgt, Gertrudis kirlynt. A tragdit Katona Jzsef Bnk bn cm drmjban dolgozta fel. A templom s a hozz tartoz kolostor a tatrjrs s trkdls idejn megsemmislt.
A helysg jrateleptse Mria Terzia idejn kezddtt meg. Ekkor felvidki szlovkok, s nmet telepesek rkeztek ide. A terlet a plosok tulajdona volt, akik a teleplst Szentkeresztnek neveztk el, amely az idk sorn a Pilis kzelsge miatt „Pilisszentkereszt” lett. A ma is lthat barokk stlus templom a plos atyk vezetsvel 1766-ra plt fel, s a Szent Kereszt titulust kapta. 22 m magas tornya csak 1803-ra kszlt el.
1945. janur 9-n tbb, ms irnybl indtott sikertelen ksrlet utn a nmetek pnclosok tmogatsval megksreltek a szovjet csapatok ltal krlzrt Budapestre bejutni Esztergom irnybl Pilisszentllek-Pilisszentkereszt-Pomz irnyban. 11-n vres harcok kzben elfoglaltk Pilisszentkeresztet s tovbb nyomultak Pomz fel, ahol vgl is Hitler parancsa meglltotta s visszavonulsra knyszertette a tmadkat. A pnclos k a tmads lelltsakor 17 km-re kzeltette meg a fvrost.
Ltnivalk:
- A pilisi cisztercita kolostor s kpolna romjai (13. szzad) – A 16,5 hektr kiterjeds kolostortelepet a teleplstl 1 km-re nyugatra ketts fal vette krl. A templom kb. 60 m hossz lehetett s francia korai gtikus stlusban plhetett. Gertrudis kirlyn srjnak tredkei a Magyar Nemzeti Galriban tallhatk.
- Rmai katolikus templom (barokk stlus, 1757)
- Kakas-hegyi vadszhz
- Vas-kapu sziklabordja
- rdglyuk barlang
- Zsivny-barlang sziklacsoportja
- Dobog-k (700 m, a Visegrdi-hegysg legmagasabb pontja)
- Dobogk, Etvs Lrnd menedkhz, jelenleg Turistamzeum
- Szurdokvlgy. A Dera-patak vlgye a kzsg alatt, tansvny a helyi flra s fauna magyarzatval
- Szentkt. Festi forrs kis szabadtri oltrral. Zarndokhely.
- Szlovk tjhz
- Mszget kemence a 19. szzadbl.
|